"kérlek mondd el! most is csak Te jársz a fejemben...eszembe jutnak a régi szép emlékek...azt mondtad: örökre!..most mégsem érezlek magam mellett..."...

Rájöttem 'nekem erre van szükségem?'..NEM!...'miért erőltetem tulajdonképpen?'..nemtudom.... akkor(?). Vannak állapotok. Boldogság - boldogtalanság, vidámság - szomorúság, és igy tovább. Ezek mind állapotot. Mind MÚLÓ állapotok. Tegyük fel, hogy ma még boldog vagy, mondjuk a szerelmeddel, de lehet, hogy holnap már megváltozik az iránta táplált érzelmed, és csak mint 'jóbarát' gondolsz rá. Netán ha boldogtalan vagy.ez is egy múló állapot. Ha valaki megigéri, hogy melletted marad, hogy soha nem veszíted el, hát azt soha nem veszíted el! Még akkor sem, ha te szt hiszed, hogy már elveszítetted. Nem! Lehet, hogy nem minden értelemben 'nem veszíted el' de ha azt mondta, hogy "NEM!" akkor nem. Ott lesz melletted, segít amiben tud, támogat, és bármikor bármiben számíthatsz rá! ezt garantálom.. :) ...Mindenki lehet"fent", és "lent". Aki "lent" van, az abban reménykedik, hogy egyszer feljut, de aki "fent" van az örül..de ugyanott retteg is, hogy bármikor leeshet. És minél magasabban van valaki, annál jobban fél a zuhanástól. Mert hát magasról nagyobbat lehet esni..én már csak tudom..de inkább esek kétszer pofára, mint egyszer mellé...