2010. december 11., szombat

Lópisztoly....

Azt hiszem ilyen sem lesz többet. Nem játszom el többet a "jótékony" hallgatót, akinek a vállán mindenki kisírhatja a gondját-baját. Meguntam. Kurván nem érdekel, hogy ki-kivel, miért, hogyan, meddig, mekkora volt, stb... NEM! Leszarom... Jó, oké... Nyilván a barátságba ez is beletartozik... Nyilván... De ha én többet érzek, mint barátság? Akkor is beletartozik??? Nyilván igen... De amit Te művelsz, azt nem bírom... De azért jó pofát vágok a dologhoz... És figyelek rád, hogy ne csinálj hülyeséget... De azért minden részletre nem vagyok kiváncsi...

(Kinek nem inge, ne vegye magára... De akinek igen, az nyugodtan öltözzön...)

Ennyit akartam most...

Puszka: Petya

2010. november 22., hétfő

wooow....

Hűha....Ismét itt vagyok... Hát, mit is mondjak, elég rég óta nem írtam már...közel 1,5 éve... De most ez olyan dolog, amit meg kell írnom....

Nagyon furcsa érzéseim vannak... Valami nincs rendjén... És ez a "furcsa" ez nem a jó értelemben furcsa...

Megváltozott bennem valami.... Ezt lehet, hogy jobb, ha nem tudom meg...

Vasárnap (2010. nov. 21.) reggel mentem pakolni egyik haverhoz, de késett kb. fél órát... ha nem egyet. És, hogy az időt eltöltsem, addig beültem a Horváth-ba. Ott találkoztam egyik kedves jó barátommal, Lacival, aki egy hatalmas bölcsességet mondott nekem. Bár akkor, vasárnap kora reggel még nem fogtam fel, de mára már eljutott az agyamig.
Megpróbálom pontosan idézni a szavait...

"Petyám, most jól figyelj rám! Ez egy megszívlelendő jótanács... Reggel, mikor felkelsz, és belenézel a tükörbe... Most figyelj: SOHA! Soha ne másoknak akarj megfelelni, tetszeni...! Ha belenézel, és megfelelsz a saját elvárásaidnak, akkor senki másra ne hallgass... Persze, le is kell tudni baszni magad, hogy 'Te barom, tegnap megint jól bebasztál!', de ezt neked kell megtenni, és nem másnak. Viszont, ha nem a saját elképzeléseid szerint élsz, akkor sürgősen változtass rajta..."

Rájöttem, Lacibácsi...:)
Igazad volt.

2010. július 7., szerda

Stresszalkoholista...(Monolog)

Na, mivan, aranyapám? Iszol a stresszre? Figyeljél! Ne igyál! Nézd meg! Engem is lekarmol az ideg a seggemig, aztán nem iszom, mert nem inni kell. Mert ha iszol, akkor nem csak stresszes leszel, hanem hülye is. Nagyon hülye. Figyelj, engem is padlóra küldött a..... hoppá!...padlóra küldött a stressz... régen... aztán ittam. Nem ittam, VEDELTEM mint az állat! De most már nem iszom, mert nem inni kell, nem inni, hanem kitalálni valami megoldást. Én kitaláltam aranyapám! Figyelj, elm... A kurva anyádat! Óh bazdmeg....

2010. június 27., vasárnap

Érzés...


Távoli ég, tőlem messze vagy.
Miért szomorú a felhők közt a Nap?
Mint egy kő, a szívem nehéz.
Miért keserít, ha messzire mész?

Nem hiszed, úgy fáj az mi bánt!

Lusta a szó, elfáradt talán.
Tiszta a hó a házak udvarán.
Nem sikerül már semmi sem,
Hogyha Te nem, ha nem vagy nekem!

Nem hiszed, úgy fáj az mi bánt!

Messze jársz, hol maradsz?
Nem hiszem, hogy megtagadsz!

Hidd el, úgy fáj az mi bánt!

2010. június 21., hétfő

Igazából, szerelem vesz körül


Valahányszor elfog a bánat a világ állása miatt a Heathrow reptér utasvárójára gondolok. Kezd elterjedni az az általános vélekedés, hogy a gyűlölet és a kapzsiság világában élünk, de én nem így látom. Nekem úgy tűnik, a szeretet mindenütt jelen van. Előfordul, hogy nem különösen méltóságteljes, vagy említésre méltó, de mindíg ott van. Apák és fiú, anyák és lányok, férjek és feleségek, barátnők és barátok, régi cimborák. Mikor a gépek becsapódtak az ikertornyokba, tudtommal a halál előtt álló emberek telefonhívásainak egyike sem a gyűlöletről, vagy a bosszúról szólt. Mind a szeretet üzenetei voltak. Az az illetlen érzésem van, hogy ha jól körülnézünk, akkor Igazából Szerelem vesz körül.

sz.p.sz.

http://www.youtube.com/watch?v=ZdX6b1XZXLg&feature=related

Refrén:(Andi)
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!

Mes:
Ülök a buszomon,és rád gondolok kincsem
Kinézek az ablakon,és ugyanezt érzem
Becsukom a szemem,a te képedet látom
Újra karjaimba zárom,már nagyon várom
Hogy eljön majd a pillanat,az ágyamba fekszel
Nézem ahogy alszol,és minden egyes perccel
Közelebb a biztonság,tudom,hogy mit érzel
Mert elválaszt az élet és könnyes szemmel nézel
Korhű képeket a fájdalom elénk állított
Majd előtűnik barát,kire rájössz,hogy csak áhított
És mi van veled ilyenkor,mondd,szobád mélyén búsan,
Mikor nem látod a jót,mert te azt hiszed csak rossz van.
Én mondtam előre,hogy sok lesz majd a fájdalom
Hogy mindig hallgasd figyelmesen,érezd súlyát szavakon
Csak nyitott szemmel látod,jóra nem vezethet vakon
Most hallgatod a számot,rájössz,valóság nem álom

Refrén:(Andi)
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!

Mes:
Rohanó világ ez,hol nem érdekel senki
Meddig tart pillantásod valakire vetni
Nem az a kérdés,hogy miért állsz ott,
Hanem hogy miért nem bújsz hozzám,ha látod,hogy fázom

Rohanó világ ez,hol nem érdekel senki
Meddig tart pillantásod valakire vetni
Nem az a kérdés,hogy miért állsz ott,
Hanem hogy miért nem bújsz hozzám,ha látod,hogy fázom

Telnek-múlnak a napok,és látod hogy nincs vége
Talán az igaz szerelem jött el,ugyan miért ne
Szilánkokra tört a szíved annyi csalódástól
Most már nem mersz kockáztatni,hát mit vársz mástól
Megéltél már sok mindent,hogy hűtlen anyád eldobott
Temetted a testvéredet,ez gyűlöletre tanított
Mikor hamis barát hízelgő szava megvakított
Akkor mereven ólomkatona,a tested harcot vívott
A lelkeddel mi összeomlott,szépen belevágták
A magyar valóság fellelhető összes rideg átkát
Aztán mellédbújik ő,kire talán nem is vágytál
És összeáll a kép,ő az álom,kire vártál

Refrén:(Andi)
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!

Mes:
Végszóként csak elmondom,hogy mindent tisztán lássál
Nem lesz boldog ember,ki mindig a múltban vájkál
Tudom,kiölték az érzést,de te mindig talpra álltál
Az élet edzett,erős vagy,hát itt az idő szálljál
Mások szerint depresszió,hogy a dallamot magadnak írod
Szerintem csak létszükség,ha túlélni így bírod
De most tárd ki a szárnyadat,mert tönkretesz a börtönöd
Hogy nem törődött veled senki,nem kell magad gyötörnöd

Refrén:(Andi)
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!
Várj még,kincsem!Várj még,kérlek ne menj el!
Csak jobb lehet ennél,kérlek ne menj!

2010. június 9., szerda

Ez csak egy olcsó vigasz...



Egyik cigi a másik után,
Egyik pohár a másik után.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Egyik éjszaka a másik után,
Lányok jönnek egymás után.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Látod kedves, milyen buta vagyok,
Fejem a hurokba magam rakom.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Bolond az élet és ez a világ,
Bolond lesz az is, aki benne jár.
Ó, nem igaz, nem több, mint egy
Olcsó vigasz.

Mondd el, ki a hibás,
Mitől változott meg ez a világ,
Mitől lettem olyan más?

Nem úgy van az, mint volt rég,
Nem az a Nap süt rám rég,
Nem az a Nap és nem az a Hold,
Nem az a szerető, aki volt.

Látom kedves, te nem érted,
Hányszor véreztem el teérted.
Ó, nem igaz, neked nem volt több, mint
Olcsó vigasz.