2009. december 27., vasárnap

Fehér Karácsony

Fehér Karácsony

Mikor leesik az első hó újra jégvirág nő az ablakon
Száncsengő, hangja szól,
És eljön a nap miről álmodunk, mikor szeretetet kapunk és adhatunk.
Szép ünnep, vigyázz ránk.

Refrén

Fehér Karácsony, úgy vártunk rég,
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér Karácsony, száz csillag ég,
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér.

Verse

Úgy igazi az ünnep ha a lelkükben él,
Legalább egy napig az ember csakis jót remél
Valós, igaz szívből jövő mondatok
Mindenhol szeretetet rejtenek az ablakok.
A bársonytakaró nekünk a frissen hullót hó
Kívánjuk együtt békés legyen majd az évforduló,
De ma még fenyőillat tölti be az éjszakát
Holnap az ellenség is legyen igaz jó barát, igaz jó barát.

Refrén

Fehér Karácsony, úgy vártunk rég.
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér Karácsony, száz csillag ég.
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér.

2.
Mikor leesik az első hó újra jégvirág nő az ablakon
Száncsengő, hangja szól,
És eljön a nap miről álmodunk, mikor szeretetet kapunk és adhatunk.
Szép ünnep, vigyázz ránk.

Refrén

Fehér Karácsony, úgy vártunk rég.
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér Karácsony, száz csillag ég.
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér.
Refrén

Fehér karácsony, úgy vártunk rég.
(Úgy vártunk rég)
Ma gyertyát gyújtunk a szeretet ünnepén.
Fehér Karácsony, száz csillag ég.
(Száz csillag ég)
Bárhol a földön e dallam elkísér, minket elkísér...

2009. december 23., szerda

pont.pont.pont.


"A szépség ajándék, s fogadjuk azt oly természetességgel, miként egy szál virággal tennénk."

"A lélek virulása segít megérteni másokat; a lélek fonnyadása eltávolít a többiektől, és önmagadtól is."

2009. december 10., csütörtök

Kijé a legszebb szeretet(?)

" A legynagyobb jó mindíg ott van, ahol nem reméljük; a legszebb szeretet mindíg azé, aki nem reméli. Az elvárások szorongatnak, összeroppantanak, éppen ettől elvárások."

"Amíg szeretünk, elnézünk mindent: a szépnek, ha szörnyeteg, az okosnak, ha rút."

2009. december 9., szerda

Emberi kapcsolatok....


"Tehetség, mit megfeszített munkával népszerűsíthetünk; szépség, melyet a természet kéretlenül ad kegyeletjeinek; ártatlanság, mely annak szerzi meg a legkiválóbb örömöket, aki él vele; szeretet, mit megszerezhetünk, és meg nem szerezhetünk: a legnagyobb becsű vándormadár."

"Az emberi kapcsolatok három vilgágban élnek: a helyes, a helytelen és a várakozás pillanataiban."

2009. december 8., kedd

Lehet kicsit szeretni(?)


"Senkit sem kényszeríthetünk arra, hogy szeressen; senkit, hogy ne szeressen. A lélek baján nem segíthetünk, ha képtelen a szeretetre."

"Nem lehet kicsit szeretni. Vagy szeretünk, vagy nem."

2009. december 7., hétfő

Anya csak egy van!

Tudom, hogy ti nem vezettek így, és olvastátok is ezt a levelet már (legalább egyszer, egy évvel ezelőtt), de minél többen olvassák, annál nagyobb az esélye, hogy megmenekül egy ember (gyerek, anya, apa).

Valamikor a Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak:
" Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell mennem"
"Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel. Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet."
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem átkozni az árakat, azon tűnődve, hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak ezekkel a drága játékokkal?
Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan ötévesforma lehetett, egy babát szorítva a mellkasához.
Csak a haját símogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz:
- "Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem ezt a babát?"
Az idős hölgy ezt felelte:
- " Tudod te is: nincs elég pénzed, hogy megvedd ezt a babát, kedveském."
Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg elmegy szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a babát?
- "Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne, hogy a Télapó elhozza neki."
Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú sajnálkozva válaszolt.
- "Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most van. Oda kell ahhoz adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy."
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta.
- "A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el fog menni Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz."
Megkértem a kisfiút, hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből.
Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen nevetett.
Aztán azt mondta nekem:
- "És még azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így soha nem fog engem elfelejteni."
"Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen.
Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen.
Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt és megkérdeztem a fiút:
- "Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?"
Oké - mondta. "Remélem, van elég."
Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta:
- "Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt."
Aztán rám nézett és hozzátette:
- "Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen, legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy vehessek egy szál fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől. De mégis adott nekem eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti a fehér rózsát."
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak. Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből - Aztán eszembe jutott egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy kislány volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van. A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt. Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt. Ott feküdt a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve.
Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a húgáért - még a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt egy részeg ember elvette tőle.

Szívből szeretni


"Három kiválóság van, amelyre az ember született: a szeretet, a szeretni tudás és a szeretet felfogása."

"Legyünk szeretetteljesek, mert ha nincs bennünk szeretet, akkor nincs bennünk semmi sem."

http://www.youtube.com/watch?v=HrT8PubQjJ4

2009. december 6., vasárnap

Mostantól: Legyen szeretet!


"A világosságot a szeretet lángja gyújtja." (Tatiosz)

"Az ember a világmindenséget beragyogó csillag, ha szeret;
s szürkén félelmetes égbolt, ha nem szeret." (Tatiosz)


http://www.youtube.com/watch?v=qPaJfbWZd_4&feature=related