2008. november 22., szombat

hm...


Furcsa....először azt hittem, hogy sikerül...hogy menni fog..de nem...szerettem volna, és mégsem sikerült........ezt az érzést elfelejteni.. ezt a kötődést, ezt a szeretetet nem értheti meg senki...ez hihetetlen...ezt még soha nem éreztem senki iránt...egészen mostanáig...nagyon durva...de félek...félek, hogy az utolsó könnycsepp már lehullt szememből/szemünkből...amit nagyon nem szeretnék...de előbb-utóbb talán megtanulok ezzel az érzéssel együtt élni...KÖSZÖNÖM!!!...köszönöm, hogy bízhatok Benend, hogy mellettem vagy, hogy megtanítottál szeretni, hogy VAGY NEKEM!!!...fontos vagy számomra...KÖSZÖNÖM!!!....

SsSsSszZzZzZ!!!!

Nincsenek megjegyzések: