várakozás...

kaptam egy ígéretet...várom...várom...várom...lehet, hogy hiába várom(?)...lehet...
“Az akadály az a rémisztő dolog, amelyet akkor látunk, ha levesszük szemünket a célról.”

majd egyszer... :-)

Ha nagy leszek,
híres ember leszek,
titkos telefonszámot tartok,
és autogramot küldök
a gyerekeknek,
akik bajuszt rajzolnak
a képemre az újságban.
Ha megunom
a hírességet,
rendes telefonszámot
kérek,
és bajuszt növesztek,
akkor majd nem ismer meg senki
(csak a gyerekek,
akik bajuszt rajzoltak
a képemre az újságban).

Mert anya csak egy van!!!

Valamikor a Karácsony előtti utolsó napon a szupermarketbe siettem megvenni
a maradék ajándékokat, amiket korábban nem tudtam.
Amikor megláttam a sok embert, panaszkodni kezdtem magamnak:
' Egy örökkévalóságig fogok itt rostokolni és még annyi más helyre kell
mennem'
'Karácsony kezd egyre idegesítőbbé válni minden egyes évvel.
Mennyire szeretnék csak lefeküdni és átaludni az egészet.'
Végül is át tudtam magam fúrni a játékosztályra és el is kezdtem
átkozni az árakat, azon tűnődve, hogy a gyerekek tényleg játszani is fognak
ezekkel a drága játékokkal?
Amíg nézelődtem a játékosztályon, észrevettem egy kisfiút, aki olyan
ötévesforma lehetett,egy babát szorítva a mellkasához.
Csak a haját símogatta a babának és olyan szomorúan nézett.
Aztán a kisfiú odafordult a mellette álló idős hölgyhöz:
- 'Nagyi, biztos vagy benne, hogy nincs elég pénzem, hogy megvegyem
ezt a babát?'
Az idős hölgy ezt felelte:
- ' Tudod te is: nincs elég pénzed, hogy megvedd ezt a babát, kedveském.'
Aztán megkérte a fiút, hogy várjon meg itt öt percet, amíg elmegy
szétnézni. Hamar el is ment. A kisfiúnak még mindig a kezében volt a baba.
Végül elindultam felé, és megkérdeztem tőle, kinek szeretné adni ezt a
babát?
- 'Ezt a babát szerette a húgom leginkább és ezt akarta a legjobban most
Karácsonyra. Nagyon biztos volt benne, hogy a Télapó elhozza neki.'
Azt válaszoltam, hogy talán télapó tényleg el is viszi neki, de a kisfiú
sajnálkozva válaszolt.
- 'Nem, Télapó nem viheti oda neki, ahol most van. Oda kell ahhoz
adnom anyukámnak, és így ő odaadhatja a húgocskámnak, amikor odamegy.'
A szemei olyan szomorúak voltak, amikor ezt mondta.
- 'A húgom Istenhez ment, hogy vele legyen. Apa az mondja, hogy Anya is el
fog menni
Istenhez hamarosan, úgyhogy azt gondoltam, el tudná így vinni a húgomhoz.'
Megkértem a kisfiút, hogy várjon meg, míg visszajövök az üzletből.
Ezután mutatott egy nagyon kedves kis fotót magáról, amelyen éppen
nevetett.
Aztán azt mondta nekem:
- 'És még azt is akarom, hogy Anya elvigye neki ezt a képet is, így
soha nem fog engem elfelejteni.'
'Szeretem anyukámat, és azt kívánom, bárcsak ne kellene elhagynia
engem, de apa azt mondja, hogy el kell mennie, hogy a húgommal legyen.
Aztán ismét a babára nézett a szomorú szemeivel, nagyon csendesen .
Gyorsan a pénztárcámhoz nyúltam, és kivettem belőle pár papírpénzt
és megkérdeztem a fiút:
- 'Mi lenne, ha megszámolnánk a pénzed, hátha mégis lenne elég?'
Oké - mondta. 'Remélem, van elég.'
Én hozzáadtam némi pénzt a fiúéhoz, anélkül hogy látta volna, majd
elkezdtük a számolást. Elég pénz volt a babára, még egy kicsivel több is.
A fiú ezt mondta:
- 'Köszönöm Istenem, hogy adtál elég pénzt.'
Aztán rám nézett és hozzátette:
- 'Megkértem tegnap Istent mielőtt lefeküdtem aludni, hogy segítsen,
legyen elég pénzem, hogy megvehessem ezt a babát, így anyukám neki tudná
adni a húgomnak. Meghallgatott! Még szerettem volna annyi pénzt is, hogy
vehessek egy szál
fehér rózsát anyukámnak, de azért ezt már nem mertem kérni Istentől. De
mégis adott nekem
eleget, hogy megvehessem a babát és a fehér rózsát. Tudod, anyukám szereti
a fehér rózsát.'
Pár perc múlva az idős hölgy visszajött, majd távoztak.
Teljesen más hangulatban fejeztem be a bevásárlást, mint ahogy
elkezdtem. Sehogy se tudtam kiverni a kisfiút a fejemből - Aztán eszembe
jutott
egy helyi újság cikke két nappal ezelőttről, amelyik említett egy részeg
embert, aki ütközött egy másik kocsival, amelyben egy fiatal nő és egy
kislány
volt. A kislány azonnal meghalt, az anya kritikus állapotban van.
A családnak el kellett határoznia, hogy kikapcsolják-e az életfunkciók
fenntartását szolgáló gépet, mert a fiatal hölgy soha sem tudna felkelni
a kómából, amibe esett.
Ez a család lenne a kisfiú családja?
Két nappal azután, hogy találkoztam a kisfiúval, megakadt a szemem
egy újságcikken, amely arról tudósított, hogy a fiatalasszony elhunyt .
Nem tudtam megállítani magam, hogy ne vegyek egy csokor fehér
rózsát, majd ezzel a ravatalozóba mentem, ahol a fiatalasszony ki volt téve a
látgatóknak, akik így megtehették az utolsó búcsújukat a temetés előtt.
Ott feküdt a koporsóban, egy csokor fehér rózsát tartva a kezében a
fotóval, a baba a mellkasára volt helyezve.
Sírva hagytam el a helyet, úgy érezve, hogy az életem örökre
megváltozott. Az a szeretet, amit ez a kisfiú érzett az anyukájáért és a
húgáért - még
a mai napig is nehéz elképzelnem. És a másodperc törtrésze alatt mindezt
egy részeg ember
elvette tőle.

Van hozzá közöd, mit csinálok, és hogy mit gondolok? Van hozzá közöm, mit csinálsz? És hogy mit gondolsz? Van közünk egymáshoz? Hozzám, hozzád, mindenkihez, aki véletlenül épp itt él, épp most, és akitől függ, hogy mi lesz a világból? Van közünk egymáshoz(?) ... talán, ... IGEN....

Ezt nem hiszem el...totál leégés volt...sok emberrel kibasztam tegnap...ge*i szarul voltam/vagyok emiatt.... :S még akkor is, ha azt mondják, hogy jó voltam... mert én tudom, és mások is tudják, hogy egy fos voltam....de ezt leszámítva jó volt az elősadás...
...
...
Hogy lehettem ilyen..pssszt!...buta!..BUTA?!

hm..

Olyan furcsák vagyunk mi emberek,
a lekünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, boldog talán,
s irigykedünk minden szaván.
Azt hisszük, hogy a másik szeme ragyog,
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyei égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
hisz' akkor is sírunk, ha nevetünk.

Nem szerethetsz jobban, és nem szerethetsz kevésbé, mert a szeretet nem mennyiségi,hanem minőségi dolog...Ennél fogva mérhetetlen... :)

SZ. I. A.

félek, hogy hiába várok...hogy hiába volt minden...nagyon félek....várok...nemjön...várok...nemjön...hopp..itt van..dejó..végre...beszélgetünk...miaz?..valami rosszat mondtam?...nemtudom...elment....írtam Neki...nemtudom...

Life guess is scars, will always heal man

Ayo, my scars are showin, in these bars of emotion
But I've come to realize that this is part of growing
Dealing whit the regrets, will never come easy
I've done wrong but those mistakes will always teach me
To keep my head straight, and find the best way
To keep living good while I release the dea weight
That brings me down, drowning and sorrow,
Everyday's a blessin so I'm counting tomorrows
Cuz the next day can bring the answer
The future means I'm not living backwards

Könnycsepp fut az arcomon mikor az ágyam mellé térdelek,
Uram miért nem értelek? Mond, meg miért nem mondod azt hogy ég veled?
Őszintén remélem, tévedek, de rám tekintetedet nem veted,
Csak a fájdalmat kapom reggel beforratlan sebekkel, ébredek,
Lehullt az eső, hangom már a köddel száll az égig,
A napsugár a felhők között fájdalmam híre miatt fénylik.
Nem vágyom a jóra, nem várok dicsőítő szóra,
Soha nem kértem semmit az égtől, még nem jött el az az óra.
Csak egy csalódott srác vagyok ki a semmi közepéről érkezett,
Kinek fáj ha szíven döfik, mikor azt ordítják, hogy ég veled.
Vérzik a szívem, mikor a fájó múltra gondolok,
Igazad volt te tudtad egyszer majd a gonosz felé fordulok.
Néha a tested megremegett de én mindig megfogtam kezedet,
Két szemedbe nézve, magamat láttam, ki a rosszról megfeledkezett.
Elmúltak a fájó rossz idők de még a hegek megmaradtak,
Maradnak is, míg a föld alá nem raknak.

Lassan elteltek az évek, és most bevillannak képek
Nem tudom, mit tehetnék, még nem tudom mit érzek
Volt, hogy megbántottalak, de hidd el azóta is bánom
Nekem te voltál a lány akire örökké kell várnom
Hidd el nekem, sajnálom, tudom, nem tudsz többé szeretni
Most egy új utat kell keresni, és veled együtt feledni
Sajnos nem lehet ezt én is tudom, így bocsánatot kérek
És bánni fogok minden sort, ameddig csak élek
Mert fontos voltál nekem érzem, talán több mint barát
És így próbálom most megdönteni szíved erős falát
Csak, hogy megbocsásson, s végre én is megnyugodjak egyszer
Mert nem forrt be a seb, de talán enyhíthetem ezzel
Mert bár nem beszélünk róla, de megtörtént mi tudjuk
Csak két ismerős vagyunk kiknek volt még közös múltjuk
De vajon lesz e jövőnk, erre tőled várok választ
De ne is mondj még semmit ha az kételyeket támaszt

Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél,
Mint egy angyal olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tűntél,
Emlékszem szavadra, és amikor megfogtad kezem,
Bizsergető érzés járta át testem, tudtam ez lesz a végzetem.
Ha egyet kívánhatnék, az Te lennél, tündöklő éjszakám,
Fényes nappalom, édes angyalom a felhők fölül nézz ma rám.
Vesd le rám tekinteted és borítsd rám a szárnyaid,
Miként egykor én takartalak be és teljesítettem vágyaid.
Úgy csillogott a szemed, mint a tó vize, ahol sétáltunk,
Most pedig úgy hullik az eső, ahogy a könnyem hullt mikor szétváltunk.
Tudtam én is nagyon jól, hogy semmi sem tart örökké,
Pedig Te voltál az egyetlen, aki velem törődtél.
Fázom, vacogok, a halál hideg arca simogat,
Nem a nyári virágeső, ami ránk dobálta a szirmokat,
Most virág borítja sírodat, előtte, itt állok az esőben,
Hallom a hangod, ahogy hívogat, a félelmeim legyőztem.
Az a szenvedés, hogy élek, nélküled létezem de minek,
Irántad érzett szerelmem soha nem adnám oda senkinek.
De már kifolyt sok szép dolog az idő rongyos, foltos zsebein
És az elvarratlan szálak nem gyógyítják beforratlan sebeim.

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

és mégis... nem mindennapi ember és nagyon büszke vagyok rá… 2 szóval Nagyon szeretem(L)…akármennyire is fáj...szeretem...nem tudok tőle elszakadni...nem tudok..sajnálom...nem megy...meg tudnám indokolni, hogy miért, de nemhiszem, hogy bárkit is érdekelne... :S...

sz...sze...szer...szere...szeret...szeretl...szeretle...SZERETLEK!!!

Te vagy az...

Te vagy az, akivel el tudom képzelni az életem. Te vagy az, aki a legfontosabb számomra a világon.
Te vagy az, akiben érzem, megbízhatok. Te vagy az, akivel, ha mellettem vagy, nincs gondom.
Nem érdekelne, ha problémák halmoznának el, csak te maradj velem!Te vagy az, aki miatt rettentően aggódom.Te vagy az, akire minden másodpercben gondolok. Nem érdekelne, ha nem maradna semmim, csak Te maradj velem!....

SZ!

hm...

Furcsa....először azt hittem, hogy sikerül...hogy menni fog..de nem...szerettem volna, és mégsem sikerült........ezt az érzést elfelejteni.. ezt a kötődést, ezt a szeretetet nem értheti meg senki...ez hihetetlen...ezt még soha nem éreztem senki iránt...egészen mostanáig...nagyon durva...de félek...félek, hogy az utolsó könnycsepp már lehullt szememből/szemünkből...amit nagyon nem szeretnék...de előbb-utóbb talán megtanulok ezzel az érzéssel együtt élni...KÖSZÖNÖM!!!...köszönöm, hogy bízhatok Benend, hogy mellettem vagy, hogy megtanítottál szeretni, hogy VAGY NEKEM!!!...fontos vagy számomra...KÖSZÖNÖM!!!....

SsSsSszZzZzZ!!!!

A rózsa, melynek tövisei már régóta szúják szívem, lelkem, mára már elhervadt talán, de egy kis szeretet bármikor újáélesztheti azt...

"Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: AKAROM! Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.”

igazság...

only...

az elmúlt néhány napban sokat utaztam, és csodálkozva láttam a sok keresztet az utak szélén..sokat gongolkodtam, hogy ezt teszi az emberekkel a rohanás...megfeletkezünk egymásról, és csak magunknak élünk...ezt nem szabad...a szeretetnél és a barátságnál NINCS FONTOSABB!!!...

Nagyon ügyes voltál Kis Bolondom(K)...köszönöm az SMS-t..:)...Igen...Te vagy a Kis Bolondom...ki más lenne?:)...nap mint nap Veled alszom el...Veled álmodom...és szeretnék Veled ébredni.. :) .....SsSsSsSsSZzZzZzZzZ!!!!!...forever!!!!!...és mégvalami: VIGYÁZZ MAGADRA!!!! KÉRLEK!!!!fontos vagy nekem!!!...(CS?)... ;)

Petyuska!!!

u.i.:Neked be tudom bizonyítani, hogy nem vagyok buzi.. :)

aztaa...

észrevettem ma délután, hogy ha az ember ölni tudna a szemével, akkor már sokan nem élnének....köztük én sem..olyan pillantásokat kaptam, mintha egy kalacsnyikow-val belémlőnének és miután összeestem, még belémlőnek 2 sorozatot...DURVAAA!!!!!!!

...

érdekes...szép, őszi, napsütéses délután..ilyenkor megjön az ember életkedve...naplemente a Soproni domboknáll...csodálatos..és ezt is egyedül néztem..:(..pedig...nah mind1...csdálatosan szép dolgokat élek át..sajnálom...:(...

Petyuska

I'm SORRY!!!!

általánosan beszélek a körülöttem élő emberekről...-tisztelet a kivételnek-...de nagyrészük csak kihasznál...úgy is mondhatnám:"Szembe kedves, aztán hátbatámad"...sok "barátom" van, aknél csak akkor van barátság, ha kell neki valami! -még1×...TISZTELET A KIVÉTELNEK-...szóval:"Kinek nem inge, ne vegye magára!"...akinek pedig inge, az bátran öltözködjön!!!;)..nah pusszantás mindenkinek

Kivoltam!!!;)

Hatalmas fájdalom!!!:'(

semmi gáz!...megszoktam..FÁJ!!!!...vagy csak fájt(?)!!!...hozzászoktam, hogy megaláznak és szórakoznak velem...:(...szar...de ez van...ezt kell szeretni...engem NEM!!!!!...végülis minek?...minek élek egyáltalán? cak a világ több velem!!!...NEMSZERETNEK!!!!...vagy mégis?...igen szeretnek...szórakozni velem!!!..de azt nagyon...kész..megszoktam...fáj...de én azért szeretek....!...SZERETEK!!!!!! fáj, ...mert fáj!! de túl leszek rajta...egyszer...talán!...mind1...ennyi... Szívem összetört szilánkjait összeszedem, és majd talán egyszer összeragasztom...ha lesz rá időm!!!
EZ.....AZ UTOLSÓ KÖNNYCSEPP!!!!

Petyuska

Borzaszörnyűű...!

Nagyon sokat kattogott az agyam..öhm....agyhelyem ebben a pár napban amég nem írtam, és ma reggel jöttem rá arra, hogy felesleges lépnem, mert nincs értelme..én legalábbis így látom...persze javítsatok ki ha tévedek....de ennek már úgyis mind1...:( nagyon fáj, de nincs mit tenni...:'(

Cs. sz. P.

Kedd....

gondolkodtam...egész nap...reggel úgy keltem, hogy lépek...egész délelőtt ezen gondolkodtam...és mégis mikor léphettem volna, nem léptem..nem értem magam...egyszer talán mindenki megtudhatja...

Petuska

Vasárnap...

NEM HAGYNAK ALUDNIIIII!!!!!..6-kor keltem...:S...Apuék hoztak tegnap este egy kocsit nekem...wííí..:)egész nap hajtottam...nah mind1...érdekes...észrevettem, hogy az igazi barátok tényleg kiállnak az ember mellett, ha valami gondja van...pl lelkileg nulla..-ami mostanában sokszor előfordult-...nemtudom mi van velem...:S minden nap beszélgetek Barátokkal, és minden nap elhatározok valamit.ugyanazt a valamint...és sajnos csak elhatározom, de nem cselkszem...talán ez a legnagyobb baj(?)..talán...SŐT!! biztos....ez vajon még szerelem?..nemtudom...mi is pontosan a szerelem? "A szerelem az, mikor két ember, nem tud meglenni egymás nélkül, nem!"...hmm..úgy érzem ,hogy nem így van...:S akkor ez nem az...(?) akkor mi?..nemtudom...furcsa,...de jó érzés..a szívem 99.6% - az Övé...és mégis....:S nah mind1...légy jó...

Petyuska

Szombat...

koránkelés...pfujj..fél hétkor itt volt értem a Tamás barátom...irány: Kéthely. Szombathelyen felvettük egy új kollégánkat, akivel már össze is barátkoztunk. 9 óra után már lent is voltunk Kéthelyen. Egész nap próba..:S Próba után mentünk Irén barátnőmékhez, aki adott 2 DVD-t amin a Nyári tábor képei vannak..hazafelé beszélgettem Tamás barátommal 1-2 dologról..és arra a döntésre jutottam, hogy meg fogom lépni a döntésemet..és most..--->:'(...

Petyuska

Péntek...

hm..A reggelem szokás szerint nehezen indult...Megkaptam a kémia dogámat...ami szokás szerint 2es lett...5 órám lett volna...de betettek 6.-ba egy föci dogát. délután hazaértem és Peti barátom felvetette azt az ötletet, hogy mi lenne ha este bemennénk a városba.beleegyeztem.a cél a Sopron Plaza játékterme volt.de 100Ft-os hiányában megnéztük a CBA-t a Plaza-ban ami most nyílt.(nagyon drága) ... este 6-tól kb 1/2 9ig mászkáltunk és megbeszéltük az élet nagyy gondjait...újra itthon..szarul vagyok...össze vagyok zavarodva..nem tudom, hogy mi a helyes megoldás...egyszer biztos rájövök majd...valami viszont él bennem...és ez a szeretet... Valaki akiről azt hittem, hogy a barátom,mélyen csalódtam benne...úgy is mondhatnám:"Hátulról mellbe szúrt!"nagyon megbántott...nah de mind1...túlélem...

Petyuska

Csütörtök

a napom jól kezdődött..semmit nem készültem a mai napra.föci:bealvás, infó: punnyadás...és egy kellemes meglepetés: kaptam egy SMS-t a Kis Bolondomtól..nagyon meglepődtem ls fekdobta a napomat..., a többi nem vészes...temetésre mentem..és a suliban minden 2. ember megjegyezte, hogy milyen csinos vagyok illetve milyen jól nézek ki...és mikor megkérdezték, hogy miért vagyok kiöltözve:"Temetésre megyek"..mindenki elszégyellte magát...tök vicces volt.aztán temetés:fájt..de nem tudtam sírni...-tudom ez bunkó volt-...temetés után anyuék elmentek pizzázni..én nem mentem...nem tudtam enni...még most sem tudok...este megint MSN...megint kellemes meglepetés..de előtte beszélgettem 1-2 emberrel..és összezavarodtam...bár Tomi barátomnak igaza van-mint mindíg-.beszélni kell vele.Köszönöm Tomikám..nah mára ennyit..majd holnap..

Petyuska

Szerda...

háát igen...megint fura volt a napom...reggel mondta apum, hogy holnap tememtésre kell mennem.:( okés...nah nézzük tovább...suli:semmi érdekes..dupla angol..huha..veszélyes, de túl lehet élni:D nah de aztán jött a délután...:S ez már nem volt túl fényes...találkoztam valakivel...Valakivel.Úgy érzem, hogy az iránta érzett érzelmeim nem változtak...várok Rá..és nem veszített el..Kis Bolondom! nem veszítettél el!nem is fogsz soha elveszíteni!NEVER!!!!! sokminden átfutott az agyamon délután...nagyon sokminden...és valamit nagyon szerettem volna...megölelni...MEGÖLELNI!!!!!csak féltem...nem tudom hogy mitől, de féltem...és sokmindent észrevettem...de azt majd egyszer megbeszékjük;)..aztán este..már itthon..alighogy hazaérek, hív egy kedves barátom: Irén...csupán 49 percet beszélgettünk dolgokról...sokat sírtunk mindketten.aztán bekapcsoltam a Lap-topot és felmentem a netre és az msnre...ekkor letámadott 2 haverom, hogy mi van velem...és most itt írom a blogot, mikoözben Oroszlánkirályt nézek...

jah...és még valami: Nagyon örülök, hogy láthattalak...Kis Bolondom;)..."sz"

Ámen!

Fura nap...

nagyon fura volt a mai napom...háát igen..az első nap a szünet után. Már az első óra jól kezdődött...TEMPLOM!!! Istentisztelet.. ami így magában nem is vészes. Inkább a következő órák. pl: mindjárt a második. Kicsit késtem az óráról a Dorinával és a Csillával. Bekopodunk a terembe: A tanár nem engedett be minket...szóval az első két órám elmaradt. Angolból dogát írtam... Suli után apunak vettem 1 karton sört amivel a városban futkoztam, hogy ne találkozzak rendőrökkel. Erre a rendőrök a buszvégnél jönnek szembe velem, és kiröhögnek...:@. Apucim vett nekem a gitáromhoz egy multieffectet... most állok neki tanulni...

Ámen!:)