"...Ha ütni kell, ne érd be eggyel,
Ha türni kel, tűrj jó kedvvel!..."
Nem tudom, hogy mi van megint velem... Elment minden életkedvem... Kapom a pofonokat megint az élettől... Már nem tudom, hogy kinek, és mit higgyek... Ma is rávilágítottak néhány dologra...igazából most vagyok ott, hogy beszedek valamit, és elteszem magam holnapra...(DE NEM FOGOM MEGTENNI, MERT JOBBAN SZERETEM ENNÉL MAGAM...:))
//
Megint csalódtam valakiben... A barátomnak hittem... Akivel bármit megbeszélhetek... Ha valami gondom van... (Mert ez fordítva igaz...) DE! sajnos nem... tévedtem... megint... lehet, hogy tényleg bennem van a hiba?... Igen...valószínűleg... SZERENCSÉRE vannak olyan BARÁTaim, akikkel bármikor le tudok ülni, és akár a legbelső titkomat is elmerem mondani neki, mert 110%-ig biztos vagyok abban, hogy meghallgat, és, hogy NEM MONDJA TOVÁBB! Nem mondom, hoyg ki kicsoda...
JAH! És örülök, hogy vannak olyan "barátaim", akik - teszem azt - akár egy nőért képesek hátulról mellbe szúrni, majd még megforgatják a tőrt bennem...
de nem ragozom tovább...bánom, hogy ennyire megbíztam benneD...
ENNYI!
nah CSÁ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése