vége-kezdődik

hát igen..ennek a nyárnak is vége.ez is elmúlt.és ezzel az elmúlással kell nekem is túltennem magam bizonyos dolgokon.jólenne.sikerülnie kell.

Cirka 3 hónap után találkoztam a csapattal.jó érzés volt.és úgy érzem, hogy egy nagyon nagy dolog fog beindulni nemsokára.szeretem a színészeinket, szeretem a rendezőt, a rendezőasszisztenst,a stábot,egyszóval mindekit.és örülök, hogy veletek tarthatok továbbra is.szeretem ezt csinálni.

(folyt.köv.)

Life guess is scars, will always heal man

Ayo, my scars are showin, in these bars of emotion
But I've come to realize that this is part of growing
Dealing whit the regrets, will never come easy
I've done wrong but those mistakes will always teach me
To keep my head straight, and find the best way
To keep living good while I release the dea weight
That brings me down, drowning and sorrow,
Everyday's a blessin so I'm counting tomorrows
Cuz the next day can bring the answer
The future means I'm not living backwards

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt, vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva, gátat szabva hibáknak

//ennyi...ez van bennem...ezt érzem most.és.PONT.

most múlik pontosan!

http://www.youtube.com/watch?v=VjWX-WPO6Hk&feature=related

Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl

Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő

ha menekülnél!

Ha menekülnél, de nincs hova,
van a a világűrben egy kis szoba,
ahol a bánat súlytalan.

Ez az otthontalanság otthona,
benne anyád helyett egy mostoha
szeretget unos-untalan.

Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.

Nem zavar és nem kavar fel,
mindenki boldogon élhet vele:
óvszer nélkül fogyasztható
biztonságos konzumzene.

De a nihil nem idilli állapot,
csak lustán basznak az állatok.
Valahogy azt súgja az ösztönöm:
jobb, ha magamba költözöm.